Ózdi Football Club

Győzött a CSAPAT

Az előzetes várakozásoknak megfelelően közel azonos képességű csapatok találkoztak szombaton Dunakeszin, amit az első félidőben látottak is alátámasztottak. Az egyenlőre álló mérkőzést a második játékrész közepén megszerzett két ózdi gól a mi oldalunkra billentette és így a három bajnoki pont sorsa is eldőlt.

 
Ragyogó napsütésben indult útjára a labda és az első pillanattól kezdve érezhető volt, hogy mindkét oldalon hasonlóan gondolkodtak a taktikát illetően. A hazaiak nem rontottak fejetlenül a mieinknek, a középpályát "szállták meg" és a szélekről, elsősorban a jobb oldalról próbáltak helyzeteket kialakítani. Az ÓFC elsősorban a fegyelmezett védekezésre öszpontosított és a megszerzett labdákkal gyors kontrákat szeretett volna vezetni, melyekből 2-3 alkalommal már csak a befejezés volt pontatlan. A hazaiak is szerezhettek volna gólokat, de kapu előtti határozatlanságuk miatt csak a labdabirtoklási és az enyhe mezőnyfölényüket könyvelhették el.

Zimmermann Tamásnak a szünetben nem kellett sok tanáccsal ellátnia a fekete-fehéreket, csak az első félidőben látott fegyelmezettséget és e mellett az adódó lehetőseégek pontos befejezését kérte Fülekiéktől. A második felvonásban még szilárdabb lett a védelmünk, a félpályánál Füleki és Kovács Szilárd is be-be segített a védekezésbe és a labdaszerzésbe, amiéer "cserébe" több támogatást kaptak a hátsó alakzatoktól a kontrák idejére. Ez az apró változtatás döntőnek bizonyult, amit a bő öt perc alatt megszerzett kétgólos előny is bizonyított.
Az 57. percben Berta István vezette a labdát a hazai térfél jobb oldalán, majd beadásra szánta el magát. A labda szerencsére - igaz, ezt utólag a többiek tudatosnak könyvelték el - lecsúszott a lábáról, így az magasan ívelődve a kapu felé vette az irányt olyannyira, hogy Beke is hiába nyújtózkodott érte (0-1). A gól érthetően megnyugtatta a mieinket, ezért még pontosabb lett a játékunk és elől is megerősödött a vállalkozókedv. Ilyen volt Kovács Szilárd egyéni akciója is a 63. percben, amikor a jobb oldalról indulva a hazai védőkön keresztül átvezette a labdát a bal oldalra, majd ballal laposan kilőtte a hosszú sarkot (0-2).

Aki azt hitte volna, hogy a mérkőzés ezzel el is dőlt, az igencsak csalódhatott, a lefújásig hátra lévő fél óra a kispadról nézve még nagyon hosszú időnek tűnt. A vasutasok fel ugyan nem adták a küzdelmet, de a hitük talán már elveszett. Próbálkoztak becsülettel, de igyekezeteiket a biztos ózdi védelem rendre hárította és az így megszerzett labdákból vezetett kontratámadásokban mindig benne volt az újabb gól megszerzésének esélye.

A hajrában már nem változott az eredmény, a "magyi" beletörődni látszott, a mieink pedig biztosan  őrizték azt és összességében megérdemelten gyűjtötték be a három bajnoki pontot.

Dunakeszi VSE - Ózdi FC 0-2 (0-0)
Jók: Tóth T., Székesi, Madar, ill. az egész csapat.

Lőrincz László: – Gratulálok az Ózd csapatának, fegyelmezett és taktikus futballt mutattak be. Mi továbbra sem tudunk mit kezdeni a 11 emberrel védekező vendégcsapatokkal, így negyedszerre is a szokásos forgatókönyv játszódott le.

Zimmermann Tamás: – Azt játszottuk, amit tudunk, és fegyelmezett játékunk mellé néhány kiváló teljesítmény is párosult így magabiztosan gyűjtöttük be a három pontot egy sportszerű csapat otthonában.

A Dunakeszi elleni győztes mérkőzés után - csakúgy, mint a Rákosmentén elért sikert követően - az Ózdi FC egyik ózdi kötődésű támogató-szurkolója a neki szerzett örömért cserében vendégül látta a fekete-fehéreket, melyért a CSAPAT ezúton is köszönetét fejezi ki neki és a fóti CASA Pizzériának! Hajrá Ózdi FC!